Mindennapi szenvedések

Volt ez az az idézet Eckhart Tolle-tól az Élet-Öröm Programok facebook oldalán, és az az igazság, hogy megfogott. Nem tökéletes az angol tudásom, de a lényeg ez:

"A szenvedésnek idő kell, nem tud létezni a MOST-ban."

Egyet kell értsek. Erre pedig mostanság egyre többször ráébredek, mintegy "megvilágosodásként támadnak meg". Nem rég beláttam, hogy van egy munka, amit nem tudok már elvégezni. Nem élvezem, nem akarom, hátráltat, és ettől stresszelek, nem tudom időre megcsinálni, stb. Nagyon sokáig azt hittem, hogy ez az én hibám, alkalmatlan vagyok tényleg. Aztán egy nap, egy jogos kritika után rájöttem, hogy nem szabad ezt így. Sem Ők, sem pedig Én nem ezt érdemlem. Vagy megy, vagy nem. Az utóbbi mellett döntöttem, és nem bánom. Szeretem, tisztelem őket, akik segítettek, mellettem voltak négy hosszú éven át, de másfelé megy az utam. Nagyon nehéz volt.

A LEGROSSZABB: nem maga a felmondás volt, nem az elválás. Hanem azok az üzenetek, amelyeket az egóm küldözgetett:

•  nem fogsz találni mást
•  nem fogsz tudni megélni
•  a gyereked nem tudod ellátni
•  éhen fogsz halni
•  nyomorult kis szerencsétlen vagy
•  hálátlan dög

stb...

Igen, ezek kőkeményen, és kíméletlenül mászkáltak a fejemben. Adtam nekik időt. Ahogy fent is mondja Tolle,  szenvedésnek idő kell. 

De szerencsére ez nem tartott sokáig (azért még van próbálkozás). Minden tanfolyami résztvevő, Drága Andi, és Jancsi azt üzente, hogy MOST kell JELEN lenni!Meg kell élni, nem hadakozni... Nem így szó szerint, de idézetekkel, saját történetekkel, merész cselekedetekkel bátorítottak, és bár csendben voltam, belső harcot vívtam, végül én is elmondtam. És nagyon jó érzés volt. Azóta is. Kérhettem volna bármikor, elmondhattam volna bármikor, de így tudat alatt is rengeteget segítettek, köszi Nektek. 

Ez volt a csendességem oka  is, de újra itt :)

Byron Katie megfordítását alkalmaztam. Sokszor. Nagyon agresszív agyam van, és az egyik legfontosabb táptalajt vesztette el, viszont már most érzem a döntésem helyességét. 

• Igaz az, hogy szerencsétlen/hálátlan/munkaképtelen/munkakerülő vagyok? - Naná, hogy nem.
• Tutira biztos, ezerszázalék? - Igen, ezerszázalék.
• JObb lenne e nélküla gondolat nélkül? - Sokkal.
• Ki lennél e nélkül a gondolat nélkül? - Valaki, aki tudja, mit akar, aki ismeri a Valódi Hivatását, és végre elkötelezte magát mellette.

A Valódi Én mellett.

- Máté Brigi -