2014. november 7., péntek

Flow

Tegnap került a kezembe a Fred-faktor című könyv, amely igencsak eltalált. Mondhatom, FLOW élményt okozott az olvasása, és egyúttal a saját valódi gondolataim is a felszínre törtek, és nem hagyták érvényesülni az az iránti aggódást, hogy odaérek-e a gyermekért az oviba, jajj ezt a metrót el kell érnem, és társai. :)

Fred egyébként egy postás, aki jól, ÖRÖMMEL végzi hivatását, vagyis megtesz mindent azért, hogy ő saját magával elégedett legyen, élvezze munkáját. Igen, nem egy álommunka, mert ugye van egy egyenruha, meg rohangálhat a házak között, és kézbesítheti a küldeményeket. Valljuk be, ha csak nem a húsz éve a házunkba járó Józsi bácsi dolgozik a postánál, nem nagyon figyelünk rájuk, a legtöbb esetben nem is foglalkozunk velük, és még kedvesek sem vagyunk túlzottan, max. köszönünk. Hangsúlyozom: a legtöbb esetben, mert momentán én sem tudom, ki a postásunk, szerintem az elmúlt fél év alatt egyszer találkoztam vele.
Szóval visszatérve Fredre, kedves volt, figyelt arra, ki-mikor nincs otthon, félretegye-e a küldeményét, mikor hozza ki, ilyesmikkel kedveskedett. Tehát igazából nem nagy dolgok, még csaknem is lett volna kötelessége, de megtette, mert számára ez fontos volt, így végezte el teljesen azt, amire bízták. Élvezte a Valódi Hivatását.


Aztán a könyv kitér arra, hogy igazából rájött, hogy a Fred jelenség, amit Fred-faktornak nevezett el végül, igazából nem is számít ritka kivételnek, mert számos helyen találkozott vele. Megkapunk pár példát a légiutaskísérőn át, a mosodásig, amik mind azt igazolják, hogy az a foglalkozás, amiben vannak, jó nekik, elégedettek vele. Közelében nincsenek a világrengető dolgokhoz, nem is vágynak rá, egyszerűen csak minden nap, minden percében megtesznek mindent azért, hogy élvezzék azt, amit csinálnak. És ugye, ha ezt látja, tapasztalja az ember, akkor visszatérő lesz, és saját maga is formálódik. Ha pedig belül rend van, kifelé is jön, és az hozza magával a jó dolgok tömkelegét.

-          Ti voltatok már olyan üzletben (akár élelmiszerbolt, vagy éppen olyan hely, ahol kevesebbet fordultok meg, könyvesbolt, műszaki cikk üzlet), ahol az eladó rendkívül segítőkész volt, nem mászott rátok, tudta amit kell, figyelmes volt? Nálam voltak-vannak ilyenek, könyvesboltban, kávézóba, és tényleg nem látom azt, hogy erőlködnie kellene az illetőnek azért, hogy megtegye amiért dolgozik, és örömmel is teszi. Egymillió negatív példa is van, de most nem erre szeretném felhívni a figyelmeteket, az elme úgyis azonnal dobálja a példákat - a kis gonosz. :)

Hogy jön mindez a FLOW-hoz, vagyis az Öröm, az Életöröm, az áramláshoz?

Nem tudom, én ezzel kötöttem össze, talán azért, mert számomra az olvasás is flow-élmény. Kikapcsol, elmerülök benne, csakúgy,mint az írásban. Szánjunk időt ezekre, szánjunk időt magunkra! Mindig! Fontos, hogy a mindennapi kötelezettségek, és felelősségek mellett engedjünk meg magunknak egy kis lazulást, ami a miénk. Legyen az egy óra a fürdőkádban, egy edzés, olvasás, rajzolás, festés, kötés, zenehallgatás, túrázás, séta a városban, baráti összejövetel, filmezés, szóval akármi. Nem is kell nagy dolog, csak szerezzünk pozitív élményeket, amelyek felfrissítenek.

Én rájöttem, hogy bár reggel nehezen ébredek, panaszkodok, sokszor hisztizek egy-egy feladat teljesítésénél (ez rendszerint magamban történik), rengeteg flow ér nap, mint nap.
Egy e-mail, egy face-beszélgetés, az Életvezetési Tanfolyamosok sok-sok bejegyzése, és hozzászólása, érdeklődés az írásaim iránt, reggel az óriásszemű gyönyörű lányom ébresztése, és együttlevés, összebújás pár percre, egy csók, egy reggeli kávé, siker a munkában, hirtelen felmerülő dolgok megoldása, egy finom étel, maga a főzés, az esti nyugalom, olvasás akár útközben, írás…
Egyszerűen érthetetlen, hogy amikor látom leírva, milyen egyszerű, de hétköznap sokkal nehezebb megvalósítani azt, hogy az elme által küldött gondolatokra, nem fog sikerülni, nemjó, nincs időd, rossz amit csinálsz, nem érsz oda, utálni fogja, ideges lesz, stb… tudj reagálni. Megkérdezni, hogy tényleg? Vagy csak te gondolod? És igazából nem is úgy van?

Jó sok minden rohant le hirtelen J De nagyon-nagyon élvezem,  és örülök, hogy megtehetem, kiírhatom magamból, magamnak-Nektek.

A mai íráson túl megyek Király Viktor dedikálásra, nekem flow J Méghozzá Emmával! J
Holnap pedig Életvezetési Tanfolyam folytatás, a Valódi Hivatásról! Nagyon érdekel!



Ja, és az is flow, hogy ott lesz vagy 30-35 ember, akikkel csak jó élmények vannak, szóóóval most már befejezhetném ezt a bejegyzést. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy mostantól sokkal gyakrabban fogok jelentkezni!

Ui.: Amúgy kezdem érteni, miért jött létre a Hálafüzet, meg azok a kihívások, hogy 100 napon keresztül ki kell írni, hogy milyen poztívum ért. Ezen időszak alatt rendszerint, ha tényleg odafigyel az ember, rá kell ébredjen,
-          hogy sokkal több jó éri, mint amit észlel,
-          néha ő maga a negativizmus forrása, megjósolja-ítéli előre a helyzetet, embereket,
-          vagy arra ébred rá, mi okoz számára flow-t, miben érzi igazán jól magát,
-          miben kell változtatnia, ha kell.
Nektek van ilyen hálafüzetetek, vagy megjegyzitek, odafigyeltek ezekre?


ui2.: oké, mostmár tényleg befogom. :P

 - Máté Brigi -

és, bár nem írtam, írom le a konkrét neveket, többetekkel is találkoztam, beszélgettem, vagy csak eszébe jutottam az Életvezetési Tanfolyamról, és küldött egy üzenetet: jólesett nagyon és KÖSZÖNÖM! FLOOOW! Imádom ezt a csapatot, a teljeset :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése