2015. március 24., kedd

Tavasz és megújulás, ÉÖP módra

Azt mondják, hogy az elmúlt héten többféle természeti jelenség befolyásolta mindennapjainkat. Újhold, Napfogyatkozás, a Tavasz első napja, és a tavaszi Napéjegyenlőség. Testileg-lelkileg ezerféle módon mutatkoztak meg: fejfájás, a megújulásra való vágyódás, a kifelé mozdulás, lelki gondjaink feldolgozása, kinél éppen hogy.

Test és lélek
Nálunk is megjelent, a tanfolyamon egyre többen élünk a konzultációk lehetőségével, e mellett pedig kitárjuk szívünket-lelkünket-testünket az újdonságok felé. Ebben pedig óriási segítséget ad nekünk Andi és Jancsi, mivel rengeteg gyakorlati napot szerveznek nekünk, úgyhogy az önismereten túl, életünk megújítását egyéb területeken is folytathatjuk. Legutóbb táplálkozási és stylist napjaink voltak, ezúttal pedig az Egészség került a központba. Szombaton a Life1 Corvinba látogattunk el, ahol többféle óránk is volt, és bizony, még az edzettebbek is elfáradtak! J

Napüdvözlő jóga, kettlebell, spinning, trx, stretching, pilates. Igen, ezeket mind kipróbáltuk – oké, semmi nem volt kötelező, és nagyon-nagyon odafigyelt ránk minden kedves tréner (én pl. a trx-et meghagytam másoknak :D ), de azért 6 óra mozgás az akkor is 6 óra mozgás. Ugyanakkor fantasztikus volt ennyi mindennel megismerkedni, számomra a legnagyobb élmény a napüdvözlő jóga jelentette, bár a mozgásom azt hiszem azzal vetekszik, ahogy az elefánt és a porcelánbolt, tudjátok… No igen, bevallom töredelmesen, egyáltalán nem, vagy csak olyan picikét foglalkoztam a mozgással, pláne rendszeressel, hogy reggel elviszem Emmát oviba, este meg elhozom. Vagyis: nullát. Szóval rám is rám fért rendesen a mozgás, és jól is esett, úgyhogy a táplálkozás tudatosítása mellett erre is nagyon fontos odafigyelni, én pedig elkezdtem utánanézni, milyen lehetőségek vannak a környékemen.

Köszönjük!
Ezúton is nagyon köszönjük Schubert Andinak, Kozma Nikinek, Vallus Anettnak, Fejes Jancsinak és Márkin Petinek ezt a napot, és hogy végigkísértetek minket, és persze Corvin Life1-nek a lehetőségért és a finom salátáért, ami majdnem életmentő volt délután J

A Vasati
Vasárnap pedig két nagyszerű előadó érkezett hozzánk. Nesztler Angéla, aki a Vasati térrendezéssel ismertetett meg minket, valamint Krakk Vera, aki a recall healinget és biologikát mutatta be nekünk.
A délelőtt nagy figyelemben telt, számomra nagyon érdekes volt, hogy melyik a saját egyéni égtájunk, hogyan érdemes lakásunkat/házunkat berendezni, és miképp lehet a jó energiákat Vastu démon segítségével érvényre juttatni, míg a negatívaktól elhatárolódni. Biztosan volt már olyan mindenkinek, hogy valahol nem érezte jól magát, ezért átrendezte a szobát, vagy akár el is költözött adott helyről. Nos, ez lehet emiatt is.
A Vasati, a spirituális térrendezés ősi indiai tudomány, amely Vastu démonra alapoz. Ő az, akit az istenek teremtettek, hogy békét teremtsen, minden háborúban ő nyerjen. Amikor ez megtörtént, és már nem volt dolga, az istenek elhatározták, hogy jó démonná teszik, és ő lesz a házak és lakások védője. Ezért is van az, hogy a feje mindig északra, a koronacsakra felé, míg a lába délre, a gyökércsakra felé mutat. Azon túl, hogy Angéla volt olyan kedves, és mindenkinek kiszámította az egyéni égtáját, egyikünknek az alaprajzán végigmutatta és elmagyarázta az egyes égtájak jelentését, illetve annak lehetőségét, hogyan-miképp lehet az ott lévő energiákat erősíteni, vagy éppen semlegesíteni.

Az egyik leghasznosabb információ például az volt, hogy ha csak nem építtetjük házunkat, akkor abba a történetbe költözünk bele, amiből az előző tulajdonos/bérlő eljött, legyen az válás, vagy éppen babavárás. Sőt, ha bérlünk egy lakást, akkor ezen energiák a tulajdonos lakásból is áradnak, és ugyanúgy fontos, hogy ő miért adta ki adott ingatlant, vagy az ő lakása milyen energiákkal rendelkezik. Ezért aztán célszerű egy tértisztítással kezdeni, és ez után rendezkedni, amit csak lehet. A négy elem Föld, Tűz, Víz, Levegő, ezek színei, sok apró lehetőség, virágok, mécsesek, mind-mind változtatnak otthonunk energetikáján.

Recall Healing és a Biologika
Bevallom töredelmesen, hogy itt keveset jegyzeteltem, annyira odafigyeltem Krakk Vera előadására. Úgyhogy a pontosítások érdekében érdemes utána olvasni, mert elsőre mindent nem jegyeztem meg.
Rengeteg újdonsággal szolgáltak, például, hogy mennyire fontos a fogantatás előtti és utáni időszak is, mennyi későbbi betegség, szorongás, vagy éppen esemény következhet be. És hogy ezeknek van feloldása, így akár ezek meggyógyulnak.

E mellett pedig szintén fontos, hogy valamennyi betegség valamilyen esemény „feldolgozása”. Vagyis a hármas: lélek - > agy - > test nagyon fontos szerepet játszik. Minden esemény, amely érzelmeket vált ki, amin kattogunk, igyekszünk feldolgozni, ám az agy egy idő után túlterhelődik, ezért ezt „lepakolja” a testre. Nos, ilyen feldolgozódik, de bizonyos betegségekben mutatkozik meg. A Biologika tudományába is belekóstolhattunk, ezt pedig Barnai Roberto munkája, a Szerv Atlasz foglalja össze kiválóan, ez kapható magyarul, érdemes megnézegetni, milyen esemény, hol fejti ki hatását.

És ami utána jött..
Annak még nincs vége, ugyanis vasárnap lesz a Sikeres Vállalkozás Indítás Szeminárium, amelyre nagyon készülünk, a főpróba sikeres volt, alig várjuk, jöttök? J
Most ennyi fért a bejegyzésbe, megint nem sajnáltam a karaktereket. Menjetek, és ha nem is vásároltok, élvezzétek a napsütést, és tegyetek meg mindent, de legalább egy keveset a tudatos táplálkozásért, mozogjatok, élvezzétek az életetek minden pillanatát, teljes jelenlétben.


-          Máté Brigi -

2015. március 18., szerda

Kétharmad és az élet gyakorlati oldala

Húúú, jó rég nem írtam! No, de majd most.

Kezdjük az elején, mégpedig azzal, hogy beléptünk a tanfolyam utolsó részébe, ami azt jelenti, hogy pár hétvége és egy záróvizsgát követően befejezzük közös jelenlétünket, legalábbis ebben a formában. Ami egyfelől pozitív, mert szabad hétvégék, másfelől meg ugye, egy csöppet összeszoktunk, reggeli kávék, stb. Belegondolva fura lesz, de ugye a jelenlét lényege éppen az, hogy nem gondolkozunk,meg szomorkodunk előre, hanem a MOST-ot élvezzük, méghozzá nagyon.
Tehát, mint említettem, volt vizsgánk, amivel lezártuk a kétharmadot. Pénzügyi rész, írásbeli és szóbeli, és a különféle gyakorlatok fogalmak ismerete. Meg kell mondjam, tanultunk rá, együtt is, meg kidolgozott tételek keringtek, szóval készültünk rá tényleg. :)

A harmadik rész pedig nem más, mint gyakorlat, amiről már most kisregényt lehetne írni! Andi és Jancsi annyi mindent leszervezett nekünk, ami hihetetlen, ráadásul az emberek nagy része nem is tenné meg magáért. (Én legalábbis nem tettem volna meg szerintem, és ezt le merem írni őszintén.)
Március 7-8-at már e szerint kezdtük el, méghozzá táplálkozási hétvégét tartottunk. Korábban volt külön Egészségtudatos Szeminárium, ám itt erre most mi kaptunk 1,5 napot, Kozma Niki és Márkin Peti előadásában, rengeteg hasznos, és fontos információval.
A számtalan szakmai tudásanyag mellett alapdolgokra is rávilágított, amit bizony rengetegen elhanyagolunk, ilyen például három dolog az étrenddel kapcsolatban:

-          Jobban érzed magad egy jó étrenddel, helyes táplálkozással,
-          Jobban teljesítesz sportokban (igen, a mozgással összefügg),
-          Jobban nézel ki

Ezeknek pedig egyszerre kellene harmóniában működniük. Tegye fel a kezét, aki ilyen szupertudatosan táplálkozik, és mozog? Ugye? Kevesen.
E mellett sokakat eltérítenek a közhiedelmek, a család, a kondícionáltságunk, röviden: befolyásolhatóak vagyunk.


  •   „Egyél még, kisfiam/kislányom!” – Ezt a mondatot biztosan sokszor hallottuk már, pedig igazság szerint, ha már 80%-ig telítettek vagyunk, nem kellene a teljes jóllakottságig tömni magunkat.
  •   Aztán: Reggelizz úgy, mint egy király! – Tényleg, feltétlenül jólesik Neked, a szervezetednek?
  •   Az esti evés hízlal. Persze, ha felfalod a fél konyhát, de tudatosan összeválogatva azért lehet enni. Mindig minden a mértéken, a mértékletességen múlik.
  •   Nagyon sok hatás ér minket a különböző médiumok által, melyik joghurtot együk, milyen kekszet vegyünk, ez mind-mind befolyásol, és nem feltétlen a jó irányba.
  •   Kevés folyadék: Átlagosan kg/30ml folyadékot kellene fogyasztanunk naponta, ami persze növelhető, főleg, ha rendszeresen sportolunk.

Mivel táplálkozástudományból annyi szaktudomány van, mint égen a csillag, ezért én nem nagyon mélyednék bele, viszont annyi mindent le lehetne írni, hogy csuda… :)
Hogy ne csak azt mondjam, amik érnek, és mit rontunk el, megosztom Veletek A siker receptjét!
-          Táplálkozás 70%
-          Mozgás 30%
-          Kiindulópont helyes értékelése, Reális, konkrét célok kitűzése
(vagyis, hogy nem kell koplalni, meg alultáplálni magunkat, ne fogyni akarjunk, hanem egy jó, ideális étrendet találni elsősorban)
-          Időpont hozzárendelése
-          Igyekezet (folyamatosság)
-          Naplózás (figyelni azt, hogy mikor nem tartottuk esetleg be, és néha szabad tartani bűnözéseket :) )

E mellett pedig íme pár lépés, ami segíthet a kezdetekben:
1.       Első fázis: Problémás ételek elhagyása 30 napig (mindenféle gabona, tejtermékek, cukor, hüvelyesek)
2.       Teszteld azokat, amelyeket visszavezetsz (2-3 naponta csak egy ételt, egyszeri fogyasztással, hogy vált-e ki valamilyen tünetet)
3.       Tartsd az étrendedet!
4.       Céljaid szerint szabad testre az étrendet: hízás, fogyás, testkompozíció
5.       Mérj! Ellenőrizz és tesztelj (vezess ételnaplót)
Fontos egy jó étrend kialakítása, amire odafigyelünk, ám ezt megtalálni, a saját életünknek megfelelőt, nem könnyű, ezt már fent is láthatjuk, de meghálálja szervezetünk. Hihetetlen, mennyire oda kell figyelni életünk ezen területére is, pedig a legtöbben indítunk egy kávéval, és majd egyszer csak valamikor eszünk. Amit sajnos a testünk csak egy bizonyos ideig tolerál, főleg, ha még nem is mozgunk.
Így telt a hétvégénk jelentős része. Nagyon sok még bővebb tudással, amiből még szeretnék majd megosztani Veletek, de elsőre ez is elég.

Yurkov


A nőnapi délutánunk pedig – a Férfiak kedvességén túl, virágon, és sütin kívül – egy rendkívüli élménnyel is gazdagodhattunk, Kovács Orsolya, a Yurkov márka alapítója tartott nekünk előadást, színekről, típusokról. Nos, tetszett mindenkinek! Egyesével megnézte, kinek, milyen évszak áll közel, milyen színeket hordhat, és bizony voltak meglepődések! Nagyon-nagyon élveztük!
A színek jelentése, a szabásminták, vonalak, alkatok, tényleg minden centi számít, nagyon sok gyakorlattal telt ez a délután, még hajszíntippeket is kaptunk, aminek hatására az évek óta viselt vörösem barnára váltottam, és szeretem. :)
Annyi élmény, és információ áramlott át rajtunk, hogy most így nem is tudom, mit hagyok ki, pedig Peti előadásából rengeteg kimaradt, de hozok nemsokára pár könyvet, amibe érdemes belenézegetni ezzel kapcsolatban.

Röviden (?) ennyi most. Ja! A végére hagytam még egy szuper dolgot:
Sikeres Vállalkozásindítási Szemináriumunk lesz március 29-én, ahol abban a megtiszteltetésben van részem, hogy én is előadhatok marketinggel kapcsolatban. (juhhúúú) 

A részleteket >>>ITT<<< találjátok, jelentkezzetek, mert fogyatkoznak a helyek, bár a Ustream-re még lecsaphattok! :)


-          Máté Brigi -

2015. február 20., péntek

Univerzum jövet-menet

-          avagy hétköznapok hálójában -

A hétvégén megint tanfolyam, úgyhogy két nap teljes tudatosságban telik. Vagy legalábbis igyekszünk, mert vasárnap már a második harmadot zárjuk. Bizony, hihetetlen, de igaz, lassan, biztosan közeledik a vége. Fura ezzel szembesülni, mert bár gyakorlatban kb. 20 napja ismerjük egymást, az életben az hónapokat tesz ki. Hosszú idő, sok-sok mélységgel, örömmel, élettel, és hogy stílusos legyek: programokkal is :).
Még nem az elmúlt hétvégéről szeretnék Nektek beszámolni, de meg kell mondjam, hogy dr. Szondy Máté és Dudvai Jancsi mindketten kitettek magukért, felkészültek, és rengeteget adtak. Máté a tudatosság megélését mutatta be egy újabb szemszögből, amiben találtunk még mindig és megint újat; Jancsi pedig az EMK, az EgyüttMűködő Kommunikációt mutatta be többek között. Csodás napok voltak és persze érkezik majd rendes beszámoló is.

De most a hétközbenről mondanék pár szót. Hogy lássátok, nem mindig rózsaszín felhő, meg ilyesmi az élet. Attól, hogy tanuljuk, tudatosodunk, meg itt vagyunk a tanfolyamon. De látványos eredmények vannak. Ugyanakkor néha, pont úgy, mint bárki más, teljesen lekerülünk a gödör aljára, siránkozunk, támadunk, veszekszünk, legyen szó a párunkról, a főnökünkről, barátunkról, gyerekünkről. Az viszont biztos, hogy talán van annyi előnyünk, hogy ha mást nem, legalább valakinek siránkozunk egy sort, ami közben mi magunk ráébredünk saját valónkra, saját igazságunkra. Valami ilyesmi történt velem is a héten, és nagyon hálás vagyok az univerzumnak, hogy Drága Andit, és Jancsit az utamba sodorta, és lehet őket telefonon zaklatni :) És, hogyha kell, Oscar díjas alakítás keretén belül küldd el a sunyiba Jancsi, vagy éppen valami simihangon beszélnek akkor, amikor erre van szükség. Kiválóak vagytok. 
Oké, ennyit róluk, jöhet a szenvedés:

A hétközben
Nem tudom, ki hogy van vele, de tudatosság ide vagy oda, az ember hócipője, a nemlétező (vagy létező) testrészével együtt tele van. Úgy mindennel. Ez kijöhet egy életterületen, akár többön is. Nem találod a helyed, támadsz, veszekedsz, és ezt kapod vissza. Lehet, hogy a másik is ebben a cipőben jár, bár ez akkor és ott annyira nem érdekel, hogy nagyon.
Aztán egyszercsak felébredsz. Nem leszel jobb kedvű, nem oldódnak meg a dolgok, de mégiscsak történik valami. Benned. Mert rájössz, hogy valami nem stimmel, egyáltalán „nem oké”. És ez az a pont, ami, ahogy egyre tudatosabb vagy, és egyre többet figyelsz magadra, a gondolataidra, a reakcióidra, az életed eseményeire, a kapcsolataidra, vagyis mindenre, egyre hamarabb jön el.
Amikor pedig a felismeréssel szembesülsz, megszületik Benned a változásra való igény, a hajlam, hogy másképp legyen. Ez nyilván a jóra vonatkozik. Közben meg mehet a rettegés, hogy mit rontasz el. Minek mi lesz a következménye.

És tudjátok mi a helyzet? 
Ha van bátorságotok, és erőtök, ha csak pici is, vagy még annál is kevesebb – nekem nagyon nehéz volt -, segítséget kérni, megbeszélni, akkor menni fog! Mert bármennyire is egyedül érzed-gondolod magad, ez az esetek 99,9999999… % -ban nincs így!

Én egy kérdést kaptam: Őszintén, így gondolod a dolgokat? (Tényleg, teljesen őszintén?) Akkor ezt fogod képviselni. És pontosan az fog történni, aminek adott pillanatban történnie kell, ami számodra a legjobb.
És tényleg így történt…


Szóval univerzum köszi. Nem mondom, hogy überjó leszek, vagy nem követek el hibákat, vagy néha nem adok teret az egómnak, de valahol már bennem van, meg Bennetek is, kiben erősebben, kiben kevésbé, hogy igenis, ami van, az akkor és ott, vagyis itt és most a lehető legjobb, ami csak lehet.
Most valahogy így…



Bocs, új kedvenc Matthew Morrison, szóval Őt „kell” hallgassátok, ez a két dal szólt folyamatosan a bejegyzés megírása alatt :)

 - Máté Brigi -

2015. február 6., péntek

Érem itt, pofon ott – avagy szenvedés mesterfokon

Na igen, érdekes hétvégét töltöttünk együtt január utolsó szombat-vasárnapján, mely egyetlen téma köré épült: a szenvedés köré. Azért is volt érdekes, mert az előtte lévő pénzügyes kicsit a realitás talajára terelt, ez viszont ismét magunkra, legbelülre irányította a figyelmet. Méghozzá kőkeményen.
Jancsi kezdte, fokozatosan felépítve, kérdésekkel, enyhébb témákkal, de mire eljött a vasárnap délután, igencsak benne voltunk a lecsóban. Azt hiszem, erre nincs jobb kifejezés. J

Persze azért nem kell sajnálni, elvégre éppen ezért vagyunk a tanfolyamon.

A szenvedés
Hogyan, és milyen módokat találunk ki arra, hogy minél tovább szenvedhessünk?
Jobb, ha mindenki leül: Nagyon sokszor (nem mondom, hogy mindig, de a legtöbbször) mi magunk teremtjük meg a kínlódást. Egyszerűen mesterei vagyunk.
Pár példa: tévénézés, vásárlás, evés, ivás, mások istápolása (magunk helyett, mert az könnyebb), sportolás, főzés, stb. Nyilván ezek nem azok, amikor élményszerűen űzzük őket, hanem figyelemelterelésként, ami közben ezen kattog a kis fejecskénk.

A megoldás:
Együtt lenni a fájdalommal, merni megélni, hinni abban, hogy a szenvedésnek van vége. Ez rendkívül nehéz dolog. Szembenézni azzal, ami fáj, ami bánt. Hogy elfogadjuk, hogy ez most így van. És hogy nem kell, hogy a következő pillanatban legyen. Megfigyelni önmagunkat, és számot vetni nap végén az aznap történtekkel, a kínzó gondolatokkal. Ugye, hogy nem könnyű? A világ legjobb kifogása pedig, hogy de mikor, mert Neked nincs rá időd. Nem is lesz, ha nem szánsz rá, ez a szomorú.

És a tanfolyamon egy dolgot mond el mindig Andi és Jancsi (az összes többin kívül, de ez a legfontosabb):
Bármennyit ücsöröghetsz a stúdióban, a jó társaságban, jelenlétben hétvégente, minden a gyakorlaton múlik. Hogy megcsinálod-e, amit kérnek. Belemész-e, átgondolod-e? Ha nem, ők nem vesztenek. Csak Te nem fejlődsz előre, hanem visszafelé. És utána meg jön a csodálkozás, hogy már megint bosszús vagy, meg nem megy semmi, meg különben és egyáltalán. Van azért ebben igazság, így a félidőn túl elég jól látszik. Betegségek, nem jövök, nem figyelek, stb.

A megoldás kettő – a Flow:
A szenvedés ellentéte a flow, vagyis azok az élmények, amelyek örömet okoznak. Ezeket is érdemes jó alaposan górcső alá venni. Mely tevékenységeket szeretünk, és melyeket kevésbé, mi az, ami annyira fúj, hogy nagyon? Ezt az élet minden területén szét lehet nézni. Legyen szó az otthoni takarításról, vagy a munkáról. Utóbbival igen sokat foglalkoztunk-foglalkozunk a Valódi Hivatás témakörében is.
Mi az, amit szeretsz? Ha ezek megvannak a kérdés: hogyan tudnál ezekbe még több élményt csempészni? Lehet, vagy ezek nagyon szuperjó dolgok? Van olyan, amit esetleg kevésbé szeretsz, de átgondolva igazából tehetnéd még jobbá, élvezetesebbé? És mely tevékenység az, ami bár örömet okoz, totál haszontalan, és nem is a kedvenceid közé tartozik? Fájdalmas, de lehet a többi, igazán jó flow-s tevékenységedre több időt tudnál szánni, ergó Te magad is jobban lennél.
Aztán jönnek a kevésbé kedvelt dolgok, vagy olyanok, amik a lista végén vannak: Pl.: otthoni takarítás, nyűg vagy élmény? Van olyan része, amit utálsz? Meg tudod szervezni, hogy ne Te csináld? Esetleg a párod, vagy takarítót hívni alkalmanként, vagy át lehet fordítani élménnyé, mondjuk a legnagyobb gyerekre rábízható, és felügyelettel ő is fontosnak, és hasznosnak érezheti magát? Ezek persze csak példák, de a kiszervezéseken sok múlik! J

Ugye, hogy kemény dió?! Kókuszdió, mert az neccesebb, mint a sima…

Igen, ezzel telt a hétvégénk, kőkemény szembenézéssel magunkkal. Meditációval. És az utána követő felismerésekkel. Aztán, hogy ez fejben marad, vagy vesszük a fáradtságot, no meg a bátorságot, hogy szembenézzünk vele – netalán még házit is írjunk -, az megint egy  másik kérdés.

Talán éppen ideillő filmajánló, elvégre Hawking-nak is van oka a szenvedésre, de nem arra koncentrál...


Volt még egy nagyon fontos momentuma a hétvégének, nevezetesen a vendégelőadónk. Ezúttal Balzsay Károly tisztelt meg minket azzal, hogy eljött hozzánk, és önmagáról, az ökölvívásról, a kudarcokról, és alapvetően a kitartásról beszél nekünk-velünk. Csakúgy, mint korábbi előadóink, akikről már olvashattatok, egyszerűen csodálatos élményt kaptunk, köszönjük, Andi, Jancsi, és persze Karcsi!
Ez az ember valami félelmetes, és kivételesen nem azért, mert valószínűleg a másodperc törtrésze alatt le tud ütni J. Hanem, amiket átélt, ahogy megéli a dolgait, az csodálatos. Egyrészt picit egy állat, mert üt-vág, és még élvezi is, másrészt pedig olyan kudarcokból állt fel, ami sokakat meghátrálásra késztetne. Például, meccs közben érzi, hogy jaj, baj van a fülemmel. Ja, csak beszakadt a dobhártyája, nincs, pont. Akkor megyünk anélkül tovább. Ja, a kezem furcsa, ja, eltört. Ok, meggyógyul, megyünk tovább. Igen, betegség, rák, majdnem olyan, mint a megfázás, kemó után megyünk tovább. Szédületes! Ha valakin látni az élet teljes megélést, akkor az ő. Családos, megy, vonul, edzőként már az ifjakat készíti fel remélhetőleg az olimpiára (ez az álma), és egyszerűen megy tovább. Volt valami, ami most, jelenleg, adott pillanatban nincs. Arra kell koncentrálni, ami van, és ott a mostban bizony remek dolgok vannak. Nem is tudom, mit mondjak még róla, hiszen a neten sok infó elérhető, de a személyes találkozás szerintem mindannyiunkat elvarázsolt és nagy löketet adott a hétvége témájában is ahhoz, hogy szembe merjünk nézni a kihívásokkal, szenvedésekkel, és örömökkel! Köszönjük!

Valahogy így vagyunk most. Megint hétvége, Dudvai Jánost, és dr. Szondy Mátét „kapjuk” ezúttal, nagyon kíváncsian várom.


-          Máté Brigi -

2015. január 23., péntek

Pénz-Ügy

Merthogy a pénz igenis ügy, főleg manapság. Válság, hitelek tömkelege, megélhetési gondok, és a legérdekesebb az, hogy gyakorlatilag e mögött is mi magunk állunk. Vagy éppen előtte.

A hétvége különösen izgalmasnak ígérkezett: Egyfelől végre EGYÜTT voltunk, másrészt pedig mindenkit érdekelt, mi újat tudnak nekünk mondani Jancsiék (Andi, Jancsi és Ádám). Jelentem: tudtak újat mondani-mikor nem? J
 Konkrétan szombat délelőtt pár ember kivételével senki nem tudott alapfogalmakra válaszolni. Kicsit el voltunk kényelmesedve, amiről igen gyorsan leszoktunk a kamatos kamat, részvény, jegybank meg ilyen kedves kis cuki fogalmak hallatán (amiket nekünk kellett –volna elmondani). Jancsi beledobott a mélyvízbe. Örülünk, hogy látunk, szeretünk, és akkor most tanuláááás! Ja,meg vizsga, és ez is vizsgakérdés, meg ez is, meg ez is, most figyeljetek, és holnap majd jön Ádám, és – és –és … !

Ezt így, másfél hónap kihagyás után, reggeli két kávén túl igen nehéz volt megemészteni. J

Délután pedig egy könnyed, laza dokumentumfilm, a Zeitgeist első részét tekinthettük meg az I., a II. világháborúról, valamint a World Trade Center körüli politikai, és pénzügyi szövetkezésekről. Tanulságos, kemény, és érdekes volt összességében, és a mélyvíz talán jót is tett, és rávilágított számos dologra, hogy a média mikor-mit közöl, hogyan teszi, kinek vannak a kezében a szálak.


És itt jött egy nagyon fontos mondat, ami a vasárnapunkat megalapozta:

„Olyan a kapcsolatod a pénzzel, amennyit tudsz róla.” <<< - IGEN! Sajnos, vagy sem, ezzel egyet kell értsek, főleg miután jött Ádám előadása.

Jóval szárazabb, keményebb prezentációra számítottam Jancsi felvezetője után, de szerencsére pozitívan csalódtam. Pár fontos szempontot adott nekünk, amelyekkel gazdagabbak lettünk, mert már tudunk róluk, tanulhatunk, ezekre odafigyelünk, ami ha nem is azonnal, de a későbbiekben anyagi hasznot hozhat nekünk.
1. A pénzzel való viszonyod: Mindenkinek vannak pénzügyei, még a háztartásbelieknek is, max. ők más pénzét osztják be. Fel kell ismerned, Te hol tartasz éppen. Írd le, kalkulálj, számolj, jó vagy, hová mehetnél tovább vagy ahogy azt tippként kaptuk, írhatsz levelet is a pénznek, vagyis a lényeg: ideje ezt a kapcsolatot is komolyan venned, és megismerned (ez kicsit horoszkóposan hangzik, de tényleg így kellene csinálni).
2. Ha ezeket meghatároztad, jöhetnek azok, amelyekkel a továbbiakat megalapozod:

Hogyan tovább, milyen úton indulhatok el e felé?
Ha pedig ez a két alaplépés megvan, akkor érdemes feltérképezni képességeinket, és az ehhez szükséges (akár csak kiegészítő) tudást megszerezni. Mert ugye a képesség ott eleve, a tudás „csak” hozzájöhet.

Aztán pedig ismét lehet továbblépni. Ádám megismertette velünk Jordan Belfort  (A Wall Street Farkasa kapcsán ismerős lehet, az ő története volt az alapja ) négy alaplépését.


  1. VÍZIÓ – Ez minden esetben az elsődleges! LÁSD magad előtt, ahová el akarsz jutni. Nem a célt, hanem, hogy az, amit szeretnél, már megvan, és élvezed előnyeit. Pl.: Fogyni akarsz öt kilót, akkor nem azt képzeled el, hogy fogyni akarsz, hanem, hogy már lefogytál, és milyen jól áll a régi farmerod. Ez az amikor az előre iszol a medve bőrére. J
  2. HITRENDSZER – Itt jönnek be a korlátok, hiedelmek, kondícionáltságok. Amit a szüleid, a tanárok, a környezeted, a barátaid, a szomszéd néni a fejedben elültetett kis bogárkák. Neked kell erősnek lenned, és elhinned, hogy képes vagy rá.
  3. MEGFELELŐ ÁLLAPOT – Hangulat, és tudatállapot, hogy tudj változtatni, előremenni.
  4. STRATÉGIA – Vagyis a célok, részcélok meghatározása, ehhez szükséges eszközök, tudás feltérképezése; a jelenlegi helyzettől a vízióban látottakig történő eljutás gyakorlati lépései.

Ugye, hogy ugye?! Biztos vagyok benne – sőt tuti Ádám is az, de majd azért megkérdezem Tőle is – hogy ezeket mindenki hallotta már, olvasott is róla, talán el is kezdte, aztán valahol-valamikor elvesztette ezeket. Nos, akkor jöhet újra, erősebben, a pénz kezét el nem engedve! J

Könyvek: 

  • A Wall Street farkasa
  • Gazdag papa, szegény papa
  • Kisvállalati marketingbiblia (ez nekem is megvan, és sokat forgatom, hasznos!)
  • Bagolyvár kiadós könyvek (pl.:Cashflow négyszög)
  • Kezdj a miérttel
  • Steve Jobs
Ezeken túl, amiért nagyon hálás vagyok még, hogy itt lehettem, kicsit tanultunk a befektetésekről is, amivel kapcsolatban három nagyon fontos fázis van:

  1. Kockázati (minimalizálni, de mindenképpen felkészülni, hogy bekövetkezhet, akkor is, ha szerinted nem fog)
  2. Profit fázisa (első lépés a nullszaldó, aztán jöhet a továbblépés, a profit termelése, az üzlet bővítése)
  3. Cél elérés fázisa (hozam realizálása, célok, víziók elérése – ez lehet havi összeg, vagy elképzelés megvalósítása is pl.)

És persze azért is hálás vagyok, mert megerősítést kaptam, hogy amit kigondoltam, az írás egész jó irány. Valljuk be, azért ezt nem rossz hallani J
A másik, vagy inkább sokadik, hogy megint együtt voltunk. Jókedvvel, kávéval, kis hullámvölgyekkel, de mégiscsak: EGYÜTT.

Most pedig ismét hétvége, ezúttal szenvedést ígértek nekünk, és egy újabb remek vendéget, Balzsay Károlyt, aki a kitartásról fog velünk beszélgetni. Várjuk Őt is szeretettel, Ádámnak pedig ezúton is köszönet a vasárnapod ránk való áldozásáért!


 - Máté Brigi -

2015. január 15., csütörtök

2015, 37 és 13, no meg végre megint :)

Itt az új év, én meg jó rég nem jelentkeztem, pedig már nem is annyira új, igaz? :)
Nekem így elsőként pár szám jutott eszembe...

 A 2015
nem is kérdés, ezt az évet jelenti, melyből máris a 16-nál tartunk! Hihetetlen!
Érdekes időszakon vagyunk túl, hiszen eltelt másfél hónap a legutóbbi tanfolyami nap óta, így igen régen láttuk egymást, kevesebb tanítás, segítség, tudatosság ért, persze magunkon kívül, most volt alkalmunk gyakorolni az eddig tanultakat... Előtérbe kerültek a családi, baráti kapcsolatok az Ünnepek alatt. Elcsendesedtünk, pihentünk (rohangáltunk az ajándékok után, és főzőcskéztünk), aztán a végére általában minden jól sült el.
Volt nekünk Karácsonyi Élet-Öröm Partynk, ahol találkozhattunk sok-sok tudatos emberkével, korábbi tanfolyamon résztvevőkkel, trénerekkel, és persze egymással. A nagy őrületes tánc helyett kellemes beszélgetősdi alakult ki, hol itt-hol ott bukkantunk ismerős arcokra. Nagyon jó volt.
Aztán mindenki elindult a maga útján, a maga életébe. Karácsony, szilveszter, otthonlét, élmények, meglepetések, és legfőképp önmagunk. Legalábbis én így tapasztaltam magamon. Végre pihentem, aludtam, időt szántam magamra, a családomra, felülvizsgáltam a gondolataimat, olykor pedig engedtem másoknak. 
Azért nagyon hiányzott a kis csapatkánk, akikkel elemezhettük a dolgokat, és az egókánk kombinálásait. Félreértés ne essék, nyilván mindenkinek ott van a párja, barátja, barátnője akiben bízik, de a Tanfolyam mégiscsak más légkör… :)
Most pedig jöhetnek a tervek, álmok megvalósítása, a célok kitűzése (ha eddig nem tettétek meg, akkor ajánlom figyelmetekbe az évrendező füzetkét, én már kitöltöttem, nagyon hasznos!)

37
Harmincheten vagyunk. Mármint tanonckák. Idén ennyien vagyunk egymás felé nyitottak, ennyien próbáljuk előrevinni az életünket. Ustreamen, vagy élőben, együtt. Nevetve, sírva, őszintén, mindenképpen előre nézve. Mostban élve.

13
Tizenhárom. Mindössze ennyi napja ismerjük egymást. Gondoltátok volna? Én ma, amikor eszembe jutott, hogy ezt leírom a blogbejegyzésbe, és utánanéztem, teljesen meglepődtem. Pedig mennyi minden történt velünk! Persze a való életben szeptember 6 óta, de akkor is: 13 nap!
És milyen csodás napok, kávézások, borozások, nevetések, sírások, beszélgetések, nyíltság, jelenlét…!

A számot csak, mert csodaszép becsukott szemmel hallgatva...

Igen, ez most ilyen érzelgős poszt lett. Majd legközelebbre kitalálok valami jobbat :) Addig is VÉÉÉGRE iszunk együtt egy kávét, okosodunk, tudatosodunk Andival, Jancsival. Vasárnap Ádám okít pénzügyre, jövőhéten pedig nem más lesz az előadónk, mint Balzsay Károly!
Izgalmas, ugye?

Szerintem igen!

 - Máté Brigi -

2014. december 4., csütörtök

A gyermekkor sajátosságai I. rész

Fantasztikus élményben lehetett részem szombaton, ugyanis a tanfolyam keretén belül ezúttal dr. Vekerdy Tamás pszichológus előadásán vehettünk részt, mely nyitott volt a nagyközönség számára is, így jó páran betekinthettek „kulisszáink mögé”, ha csak egy picit is.
Ha mást nem is, azt biztosan észrevették, hogy Jancsi kiváló kommunikációs tréningjei használtak, ugyanis egyöntetűen válaszolt minden tanfolyami résztvevő a kérdésekre, határozott igennel, vagy nemmel.

Az előadásról elöljáróban csak annyit tudok nyilatkozni, hogy CSÚCSSZUPER volt! Bár sokszor találkoztam már a Tanár Úr nevével, és távolról nyomon követtem, és elismeréssel adóztam munkásságának, ez az előadás jelentősen megerősítette bennem, hogy bizony sosem lehet tudni, honnan jön a felismerés. Kötetlen, laza, tiszteletreméltó, és hatalmas tudással rendelkező ember, mindenkinek bátran ajánlom, hogy élőben látogasson el egy előadásra!
(Önéletrajzot nem írok ide, bocsi - van sok a neten J )

A Tanár Úr – kérte, hogy így hívjuk -, több gyermekkori szakaszról beszélt nekünk, illetve az ezeken belüli sajátosságokról: Kisgyermekkor (0-3 év között), óvodás kor, kisiskolás kor, valamint a kamaszkorról. Igazából nagyon nem szeretnék belemenni az elméletbe, mert még sok olvasnivaló vár rám is ebben a témában, de pár gondolat talán mindenkinek hasznára válik. Azonban a bejegyzésem kezd hosszúra nyúlni, így két részben osztom meg a Tisztelt Nagyérdeművel, és kérlek Titeket, hogy javítsatok, mondjátok el a véleményetek, remélem nem írtam rosszul semmit.
-          Kisgyermekkor: Két elmélet uralkodik ez időtájt; a „legyél, aki vagy”, és a „legyél, akivé én akarlak tenni”. Utóbbinál jönnek elő azok a tipikus példák, amikor behatároljuk, hogy ezzel vagy azzal a tulajdonsággal rendelkezik a gyermekünk. A legkisebbek számára nagyon fontos, a személyes érzelem a dallamos, ritmikus érintkezéssel. Vagyis, amikor csak tehetjük, énekeljünk, meséljünk a gyermekeknek, fejből, és érintsük meg, simítsuk meg a kezét, hangunk ne legyen monoton, hanem dallamos, pl.: Kodály-Bartók gyermekjátékok. Ez az időszak azért is fontos, mert ha itt meg tudjuk teremteni a gyermeknek az érzelmi biztonságát, az a kamaszkorban jelenik meg, mivel gyermekünk ugyanúgy lázadó lesz, mint bármely másik, ám ha el is indul bulizni, esetleg iszik egy pohár valamit, akkor is önmagától fog leállni. A legtöbb kamasznál ide vezethető vissza a függőség, a rossz társaságba való keveredés, de erről később még. Az érzelmi biztonság mellett, amit mi, szülők adhatunk a gyermekünknek, különösen fontos még tudnunk, hogy az újszülött ősbizalommal érkezik a világra. Vagyis, nem kérdőjelezi meg senki jóságát, semmit. Ha ez sérül, az szintén a későbbi életszakaszban fog megmutatkozni.
-          Óvodáskor: Ugorjunk kicsit az időben! Egy felmérés szerint óvodásokat kérdeztek meg arról, hogy mi a legjobb dolog az oviban. A válasz egyöntetűen az volt, hogy Amikor anya értem jön! Fontos ez a visszajelzés, mert bármennyire is jól érzi magát az oviban a gyermek, később nem szeretne ebbe az időbe visszamenni. Ezért van az, hogy ha megkérdezzük, mi volt az ebéd/mi volt az oviban; akkor nem, vagy alig válaszol a gyermek. Ő már a szüleivel akar lenni, nem az oviban megint. Hagyni kell, egymással foglalkozni, és lehet, hogy csak este, lefekvéskor kezdi el mondani, de önmagától, hogy a Bence azt mondta, hogy csúnya vagyok, az Andi néni megdicsért, stb…
Másik fontos dolog a korlátlanság, ami két fontos dologban jelenik meg – vagy legalábbis kellene-; egyrészt a nyelvben (előbb van a nyelv kialakulása, hogy megtanulnak beszélni, és utána a gondolkodás), illetve a mozgásban. Egyikben sem jó, ha korlátozzuk, javítjuk. Példaként  a tányért – tányérot szót mondta el a Tanár Úr. A gyermek érzi, hogy mit-hogy tud kimondani, és bár később ez csiszolódik, beszéde logikusságának hajnalán még nem jó, ha korlátozzuk.
Ebben a korban különösen fontos szerepe van a meséknek. Szintén visszatérünk a kisgyermekkori dolgokra, hogy ritmikusan, dallamosan meséljünk, amennyire lehet, fejből. Egy megszokott mesekönyv alaptörténetét magunkban elolvasva, felkészülve nekünk is könnyebb elmesélni, így az élettelibbé, meseszerűvé válik, tele izgalmakkal. Szintén érdemes figyelni, hogy legyen nyugvópontja a mesének, ne hagyjuk félbe, inkább rövidítsük le, hogy a gyermek nyugodtan tudjon aludni térni.
Mesekönyv tipp: Ha képes mesekönyvet adunk a gyermeknek, gazdagon illusztrált legyen, hogy minden részletet láthasson a gyermek, és ajánlotta A dühös polip c. mesekönyvet is, mely nyugtató, levezető hatással van a gyermekekre.
Dr. Vekerdy Tamás szerint a látott mese, nem mese. Nem hagyja a belső képkidolgozást kiteljesedni a gyermekben, hanem kész „tények” elé állítja, vagyis a külső kép blokkolja a belső képkészítést, ami növeli az agresszivitást (ez vonatkozik a korai bábszínházas, színházas, és mozis élményekre is, 5 éves kor előtt nem ajánlott-külső képhez tartoznak még a képregények is).

Igen, ennyi minden, és még több hangzott el a mintegy három órás előadás alatt. Remélem senkit nem untattam, hogy leírtam. Az én észrevételem ennek végén az volt, mint egy óvodás anyukája, hogy még menthető a gyermek J
Minden korban az, nehogy most pánikoljon mindenki! Volt rá példa, hogy akkor most elcsesztem… Semmi nincs, amin ne lehetne változtatni!

Hamarosan érkezem a folytatással, a kisiskolás és a kamaszkor rejtelmeivel, addig is mesékre fel!

Utóirat: A Tanár Úr legújabb könyve nemrég jelent meg, ajánlom szíves figyelmetekbe- amint odajutok, hogy én is magamévá tegyem, hozok egy kis ajánlót, rendben? :)


Drága Andinak, és Jancsinak ezúton is óóóriási köszönet a lehetőségért!

-          Máté Brigi -